2015. szeptember 24., csütörtök

Szeptemberi szerzeményeim

Na jó, igazából az augusztusi is, csak nem volt időm az elmúlt másfél hónapban összerendezni magam, mert egy bazinagy projekt kellős közepén voltam, amit tegnap éjjel végre sikeresen befejeztem. Meg az sem apró tény, hogy bő egy héten belül kezdem az egyetemet Bécsben, és ez azért érzékelhető mennyiségű időt elrabolt tőlem. Beköltözés, beiratkozás, ilyesmik...
Szóval, most, hogy végre akad egy szabad délelőttöm, amikor nem a billentyűzet fölé görnyedek, és vadul gépelek, ezt azzal ünneplem meg, hogy a billentyűzet fölé fogok görnyedni, és kevésbé vadul fogom verni a klaviatúrát.
Első lépésként megosztom a nagyvilággal, mi mindent olvastam az éjszakák folyamán, mikor nem pörögtem. (Ugyan már, kinek kell az alvás?) Néhány könyvet papíralapon is megszereztem, de volt egypár, amit csak bitek formájában, ami azért lássuk be, eléggé megkönnyítette az éjszakai olvasás folyamatát.
Ezek a kis drágáim:
Ezek a kézzel foghatóak, telefonban foghatóak pedig a következők:
(Vagyishát a harmadik még csak angolul van meg, de magyarul is megszerzem, amit lehet)

(Ezen esetben is ugyanaz áll fenn, mint az előbb, mérhetetlen türelmetlenségemben nem vártam ki, míg magyarul is megjelenik az utolsó rész)

(A Graceling-et még papíron, ezt már digitálisan szereztem meg, és majd indulok a harmadik részért is, a Bitterblue-ért, ha időm engeni)
(bevallom, erről meg is feledkeztem, hogy megvan)

Ez így összesen 18 könyv, már jópárat elolvastam belőlük, nyilván még többet nem, de lényeg, ami lényeg, egy időre nem maradok betű nélkül, miközben a kívánságlistám meg egyre csak bővül.
Emellett persze magam is ontom a betűket, a laptopom (Ruby a becses neve) már lassan petíciót fog indítani, hogy hagyjam végre békén, de megállás sosincs, mert az élet unalmas, ha nem történik semmi. Legalább a fejemben. (Mert kívülről ugyan semmi érdekes nincs abban, ahogy a böszme fejhallgatómmal a fejem csapkodom a billentyűzetet, és veszekszem közben az akadozó v-betűvel, miért nem működik rendesen.
Mára úgy érzem, ennyi lenne, a héten még hozok egy fejezetet a Liv-ből (de komolyan, most be is tartom), de mást nem ígérhetek.

A legközelebbi viszontlátásig:
Adieu